Robert Nesta Marley �letrajza:

Apja feh�r ember, Norval Sinclair Marley, a brit hadsereg kapit�nya, anyja jamaicai fekete n�, Cedella Booker. M�g Bob sz�let�se el�tt apja elhagyja anyj�t, �gy Bob anyj�val �s anyai nagyapj�val �l a kis hegyi faluban. �t�ves kor�ban apja elrabolja �s egy �vre Kingstonba viszi, de Bob ink�bb visszasz�kik. Apja 1955-ben tr�pusi betegs�gekben meghal. N�h�ny �v m�lva anyj�val �s nagyapj�val egy�tt a f�v�rosba k�lt�znek. Kingston legszeg�nyebb negyed�ben, a Trench Town-ban laknak, egy lepusztult, romos �p�letben. (Az itt szerzett �lm�nyek ihlett�k a "Trench Town Rock", illetve a "Concrete Jungle" c�m� sz�mok meg�r�s�ra.)

A korabeli Trench Town, mint �ltal�ban a szeg�ny negyedek, igen vesz�lyes hely, mindennaposak a bandah�bor�k, a legt�bb embern�l k�s, illetve pisztoly van. Itt a gyerekek is hamar megtanulj�k a gett� t�l�l�si szab�lyait �s k�nnyen b�n�zokk� v�lhatnak. Bobot azonban m�s �rdekli: a foci �s a zene. Remek j�t�koss� v�lik, hiszen eg�sz nap focizik, �s egyre tehets�gesebben �nekel.

Ekkoriban ismerkedik meg Winston Hubert McIntosh-sal (Peter Tosh) �s Neville O'Reiley Livingstone-nal (Bunny Wailer), akikkel k�z�sen r�gj�k a b�rt �s git�rozgatnak. �k ragasztj�k r� a "Tuff Gong" becenevet. M�g csak 16 �ves, mikor r�gz�ti els� - Joe Higgsszel k�z�sen kompon�lt - felv�tel�t, Judge Not c�mmel, a kingstoni Federal st�di�ban, 1961-ben. Tosh-sal, Livingstone-nal, valamint Junior Braithwaite �s Beverly Kelso r�szv�tel�vel megalak�tja a "Wailin' Wailers" nev� zenekart, leszerz�dnek Clement Coxsone Dodd "Studio One" nev� kiad�j�hoz, �s 1962-63-ban 80.000 p�ld�nyt adnak el az els� - "Simmer Down" c�m� - kislemez�kb�l. Sorozatban adj�k a telth�zas klubkoncerteket, tucatsz�m r�gz�tenek szerzem�nyeket, Bob szinte a st�di�ban lakik.

Ekkort�jt ismerkedik meg Rita Andersonnal, akibe r�gt�n bele is szeret, �s addig-addig legyeskedik k�r�l�tte, m�g 1966. febru�r 10-�n feles�g�l nem veszi.

M�g ebben az �vben anyagi vit�k miatt feloszlik az egy�ttes. Bob az USA-ban �l� anyj�hoz k�lt�zik, de a vietn�mi beh�v� el�l ism�t visszat�r Jamaic�ba. 1967-ben �jra egy�tt a Marley, Tosh, Livingstone csapat �s a sziget akkori legh�resebb producer�nek, Leslie Kongnak k�sz�tenek felv�teleket. Kong korai hal�la ut�n Lee "Scratch" Perry-vel dolgoznak egy�tt, aki nagy seg�ts�get ny�jt ahhoz, hogy Bob kialak�thassa egy�ni st�lus�t.

Els�, m�r nemzetk�zi siker�k a "Small Axe" c�m� dal. Ebben az id�ben t�rnek �t a rasta vall�sra. 1968-ban Bobot "ganja" birtokl�s�rt letart�ztatj�k �s k�s�bb is sz�mos alkalommal ker�l �sszetuz�sbe a hat�s�gokkal. Miut�n elhagyj�k Perry c�g�t, magukkal viszik a kiad� legjobb session zen�szeit, Aston "Family Man" �s Carlton Barrettet, akik a sziget legd�g�sebb ritmusszekci�j�t alkotj�k. Megalak�tj�k "tiszavir�g �let�" kiad�jukat, a "Wailing Soul"-t.

Nem sokkal ezut�n Livingstone-t egy �vre b�rt�nbe z�rj�k, szint�n a "ganja" miatt. Ez id� alatt Bob, mint dalszerz� szerzodik le a "Jad" nev� kiad�hoz, �s meg�rja a brit list�n Johnny Nash el�ad�s�ban els� helyet el�r� "Stir It Up" c�m� sz�mot. Ebb�l szerzett p�nz�b�l megalak�tja - Tosh-sal �s Livingstone-nal - a "Tuff Gong" kiad�t. Nem sokkal k�s�bb, 1971-ben a feh�r, de jamaicai sz�let�s� Chris Blackwell-nek k�sz�nhet�en nemzetk�zi szerz�d�shez jutnak az Island Records-n�l. Ett�l kezdve a zenekar neve: "Bob Marley & The Wailers". Els� nagylemez�k, a "Catch a Fire" 1973-ban jelenik meg �s ennek hat�s�ra kedvez�en fogadj�k angol �s USA turn�jukat. K�vetkez�, "Burnin'" c�m� albumukon szerepel az "I Shot The Sheriff " c�m� sz�m, mely Eric Clapton feldolgoz�s�ban az USA sl�gerlist�j�nak els� hely�ig jut el. '73-ban Tosh �s Livingstone kil�pnek �s sz�l�karrierbe kezdenek, de szoros bar�ts�guk tov�bbra is megmarad. '74-ben, a kil�pett tagok p�tl�s�ra beveszi a zenekarba feles�g�t, Rita Marley-t, tov�bb� Judy Mowatt-et �s Marcia Griffiths-t (az I-Threes �nektri�t) �s r�gz�tik a "Natty Dread" c�m� LP-t. A k�vetkez� �vben felveszik a londoni Lyceumban adott koncertj�ket, melyet "Live!" c�mmel adnak ki. Err�l az albumr�l lesz �ri�si brit sl�ger a "No Woman No Cry" c�m� sz�m lass�, himnikus v�ltozata, illetve a bombasztikus "Lively Up Yourself". K�vetkez� igazi "roots" LP-j�k a "Rastaman Vibration".

Ekkorra m�r Bob hatalmas, elismert szt�r Jamaic�ban, hiszen a gyakran er�sen politikai t�lt�s� sz�vegeivel, szinte a jamaicai t�megek "sz�sz�l�ja". Ez�rt v�lhatott bizonyos politikai csoportok c�lpontj�v� - a sz� szoros �rtelm�ben -, hiszen 1976-ban a "PNP" (People's National Party) nev� jamaicai baloldali p�rt jav�ra adott koncert el�est�j�n fegyveresek t�rnek be otthon�ba �s t�bb l�v�st leadva, a karj�n sebes�tik meg. A koncerten mindezek ellen�re fell�p, de r�gt�n ezut�n m�sf�l �vre Miamiba k�lt�zik.

R�szben ott, r�szben Londonban r�gz�tik a k�vetkez�, "Exodus" c�m� albumot. '78-as hazat�r�sekor 20 ezer ember tombolva k�sz�nti a "One Love" b�kekoncertj�n, ahol megeml�keznek I. Hail� Selassi� eti�p cs�sz�r 12 �vvel kor�bbi jamaicai l�togat�s�r�l, illetve ahol jelk�pesen kezet fog a k�t jamaicai riv�lis p�rt vezet�j�vel. A '78-as "Kaya" c�m� nagylemez �jabb remek szerzem�nyeket tartalmaz, mint p�ld�ul a c�mad� "Kaya", a "Runnin' Away" c�m� lass� "roots reggae", vagy a sl�gerr� v�lt "Is This Love". A lemez megjelen�s�t k�vet�en eur�pai turn�ra indulnak, melynek �llom�sain r�gz�tik a fantasztikus hangulat� koncertlemezt, a "Babylon by Bus"-t. Az �v h�tralev� r�sz�ben sem pihennek, ir�ny az USA, majd '78 v�g�n, '79 elej�n egy vil�gturn�n vesznek r�szt, melynek �llom�sai k�zt szerepel Jap�n, �j-Z�land, Ausztr�lia. A '79-es "Survival" lemezen nagy teret szentelnek Afrik�nak, illetve az ott �l� feket�k probl�m�inak, olyan sz�mokban, mint a c�mad� "Survival", a "Zimbabwe", az "Africa Unite" vagy a "Babylon System". A k�lf�ldi fell�p�sek k�zben otthon is j�tszanak a II. Reggae Sunsplash Fesztiv�lon, majd szeptemberben elindul a "Survival" turn� az USA-ban, ahol a philadelphiai koncerten Stevie Wonderrel k�z�sen l�pnek fel.

Az 1980-as �v egy fantasztikus koncerttel indul, hiszen az �ppen f�ggetlenn� v�l� Zimbabwe vezet�i h�vj�k meg Bob Marleyt �s zenekar�t. �prilis 17-�n Harrare-ban, a Rufaro Stadionban rendezik meg a koncertet, mint a f�ggetlenn� v�l�s hivatalos �nneps�g�nek cs�cspontj�t.

Az 1980-as lemez az "Uprising" c�met viseli. Ebben az �vben Jamaic�ban ism�t v�laszt�sokat tartanak, �s a p�rtok a reggae zen�t is felhaszn�lj�k a v�laszt�si kamp�nyaikban. �gy fordulhat el�, hogy mindk�t szemben �ll� jamaicai p�rt (a Nemzeti P�rt illetve a Munk�sp�rt) ugyanazt a k�t Bob Marley sz�mot, az "Uprising"-on tal�lhat� "Coming In From The Cold"-ot �s a "Bad Card"-ot alkalmazza a kamp�nya sor�n.

A '80-as USA turn� szeptemberben Bostonban indul, ahol Bob �let�ben el�sz�r egy m�sik sz�llod�ban, a zenekart�l k�l�n foglal sz�ll�st mag�nak. Rita, a feles�ge azonnal tudja, hogy valami baj van Bobbal, hiszen nagyon nagy probl�m�nak kell lenni ahhoz, hogy Bob k�l�nv�ljon zen�szt�rsait�l. A k�vetkez� �llom�s New York, ahol Bob az egyik koncerten el�jul, majd m�snap reggel kocog�s k�zben �sszeesik. P�r nappal k�s�bb az orvosok k�zlik vele a diagn�zist: agytumor, �s val�sz�n�leg a k�vetkez� h�napot sem �li meg. Term�szetesen mindenkit megd�bbent a h�r. Rita viszont nem tud semmit, mivel � el�rement a k�vetkez� helysz�nt el�k�sz�teni, de aznap �jszaka a k�vetkez�ket �lmodja: "Bob, aki teljesen elvesztette hajf�rtjeit, egy dr�tker�t�sen kereszt�l mes�lte el, hogy milyen nagyon beteg."

Bob ahelyett, hogy beteget jelentene, ragaszkodik hozz�, hogy elmenjenek a k�vetkez� helysz�nre. Mikor ott - Pittsburgh-ben - Rita tal�lkozik Bobbal �s l�tja, hogy milyen rossz b�rben van, le akarja mondani a koncertet, de Bob nem hagyja befoly�solni mag�t. Az esti koncert �t igazolja, hiszen egy brilli�ns show-t tart a pittsburghi Stanley Sz�nh�zban. (Ez a koncert egy kal�z CD form�j�ban meg is jelent "Ever Fearful, Ever Sure" c�mmel.) Ennek ellen�re a k�vetkez� koncerteket m�r le kell mondani, �gy az "Uprising" turn� f�lbeszakad. Bob New Yorkba rep�l, ahol a specialist�k fel�ll�tj�k a teljes diagn�zist: agy-, t�d�- �s gyomorr�k. Ezut�n visszat�r Miamiba, ahol Rita tan�cs�ra 1980. november 4-�n egy kereszt�ny templomban, az "Eti�piai Ortodox Egyh�z" templom�ban megkeresztelik �s a kereszts�gben a "Berhane Selassie" nevet kapja, �gy "kereszt�ny rasta"-v� v�lik.

�t nappal k�s�bb, utols� rem�nysug�rk�nt, N�metorsz�gba utazik egy 72 �ves n�met r�kspecialista professzor, dr. Josef Issels klinik�j�ra. Issels professzor nem bocs�tkozik j�sl�sokba, csak pr�b�lja a lehet� legjobb kezel�st adni, �s ennek eredm�nyek�nt Bob �ltal�nos �llapota sokat javul. '81 febru�r 6-�n zen�szt�rsai, Junior Marvin, Seeco Patterson �s Tyrone Downie k�z�sen rendeznek egy kis sz�let�snapi "party"-t Bob 36. sz�let�snapja alkalm�b�l. Egy�tt n�zik a t�v�t a klinik�n, j�kat besz�lgetnek, �s �gy t�nik, hogy Bob eg�sz j� hangulatban van.

�m a tavasz bek�sz�nt�vel elj�n a rettegett nap, mikor dr. Issels bejelenti, hogy itt m�r � sem tud semmit sem tenni, nincs seg�ts�g. Bob visszarep�l Miamiba, ahol telefonon rendelkezik arr�l, hogy szerzem�nyeinek jogait a csal�dj�ra hagyja.

"Mama ne s�rj, nem lesz semmi baj! Csak elmegyek �s megkeresem a helyem..." - mondja az �gya mellett zokog� anyj�nak.

Alig 40 �r�val azut�n, hogy elhagyja N�metorsz�got, 1981. m�jus 11-�n, a kora esti �r�kban meghal Robert Nesta Marley, akit a vil�g Bob Marleyk�nt ismert meg. M�jus 21-�n, t�bb ezer ember r�szv�tel�vel megtartott, kir�lyhoz m�lt�, �llami temet�si szertart�son helyezik �r�k nyugalomba, a sz�l�faluj�ban fel�p�tett mauz�leum�ban.

Bob Marley, az ember ugyan meghalt, de szellem�nek, gondolatainak hat�sa a mai napig tart, hiszen a ma m�k�d� reggae zenekarok mind az � �r�ks�g�t viszik tov�bb...