Tal�n minden ember v�gyakozik r�, hogy �t�lje, �s megtapasztalja a szerelmet.
N�mely ember, aki m�r meg�lte egyszer, �jra r�szesedni k�v�n bel�le…

De nem csak s�v�rg�i vannak. Sokan csal�dottan fordulnak el a szerelemt�l, keser� eml�keik miatt.

Tegy�k fel a k�rd�st: mi a szerelem? Hogyan hat�rozhatn�nk meg?

Egyesek �gy gondolj�k, hogy ez egy �rz�s, egy maga k�r�l mindent felperzsel� lobog�s.
M�sok szerint, hossz�, par�zsl� izz�s; megint m�sok �gy hiszik, a szerelem csak "ideig-�r�ig tart� r�pke �lm�ny".

De ezek nem defin�ci�k.

R�viden tal�n a k�vetkez�k�ppen hat�rozhatjuk meg a szerelmet:
A szerelem egy �sszetett �rz�s, a m�sik ember eg�sz l�ny�re ir�nyul� komplex vonzalom.
A m�sik ember eg�sz l�nye alatt �rtem a szellemi, lelki, �s testi ter�letek vonzalm�t, mely a k�ls� megjelen�st�l, a lelki k�z�ss�g harm�ni�j�n �t, a nemi v�gyakoz�sig bez�r�lag, - mindent mag�ba foglal.
A szerelem, jelleg�n�l fogva s�v�rog „szerelme t�rgy�ra”, a m�sik emberre, �s ez�rt szinte f�j jelenl�t�nek hi�nya!
Enn�l fogva a szerelem a legboldog�t�bb �rz�s lehet, ha beteljesedik, �s a legk�nz�bb, ha viszonz�s n�lk�l marad.
Ez lehet tal�n a defin�ci�, �s a r�vid jellemz�s.

Ezek ut�n lesz�gezhetj�k: a szerelemnek csak �gy, �s akkor van �rtelme, ha beteljesedett v�gyakoz�sr�l, k�lcs�n�s vonzalomr�l van sz�. Amennyiben a szerelem nem ilyen, �gy �rtelmetlen, �s enn�l fogva egyetlen ember sem �rdemli meg, hogy ilyen megal�z� helyzetben, tart�san megmaradjon!
Ez�rt – ha ilyen helyzetben vagyunk -, leghasznosabb, ha mindezt tudjuk, �s mindent megtesz�nk annak �rdek�ben, hogy ne olyan embert t�ntess�nk ki szerelm�nkkel, aki nem m�lt� r�. A szerelm�nkre val� m�lt�s�g els� jele pedig, - a viszonz�s!

R�viden fogalmazva: aki nem viszonozza szerelm�nket, az nem is �rdemes r�, �gy az egyoldal� szerelem nem csak �rtelmetlen, de jelleg�n�l fogva arra is m�ltatlan, hogy megk�nozza �ldozat�t.

Ez�rt a j�v�ben �n mindig az igazi, a beteljes�lt, a k�lcs�n�sen viszonzott szerelemr�l sz�lok majd.

A szerelem c�lja teh�t a beteljes�l�s, �s amennyiben beteljes�l, �gy k�t embert elv�laszthatatlanul �ssze is k�t.
M�s sz�val a szerelem k�t ember kapcsolat�t �sszek�t� gazdag �rzelem, mely a feleket minden ter�leten �sszekapcsolja. Ez, a szerelem ide�lis �llapota.

Sz�ve m�ly�n mindenki erre az ide�lis �llapotra k�v�nkozik. Senki sem arra v�gyik, hogy ne viszonozz�k szerelm�t, �s mindenki azt k�v�nja, hogy ne csak „v�lasztom azt, aki jut nekem” alapon tal�lja meg partner�t, hanem a „Nagy �”-re akadjon r�, akivel boldogs�gban �lhet majd minden ter�leten, egym�st bet�lt� kapcsolatban.

Ez teh�t az ide�lis �llapot, �s ha elvben k�v�njuk megfogalmazni a szerelmet, �gy ne el�gedj�nk meg sil�ny, szerelemnek mondott m�solatokkal! Tegy�k magasra a m�rc�t, oda, ahova az val�!

�sszefoglalva teh�t azt mondhatjuk:
- A szerelem c�lja a boldogs�g.
- E boldogs�g megval�sul�s�nak �tja, ha megtal�ljuk szerelm�nk t�rgy�t, azt az embert, akiben eg�sz l�ny�nk minden ter�let�n (test, l�lek �s szellem) igazi t�rsra lel�nk.

Ha ez meg van, ezt a t�rsat mindenki el�tt v�llaljuk, �s �t h�s�gesen szeretni fogjuk.

Ezzel el�rkezt�nk a h�s�ghez, ami m�r mor�lis fogalom, ez�rt itt meg�llok.
Miel�tt m�lyen belemenn�nk a mor�lis k�rd�sekbe, fontos kicsit elid�zn�nk a szem�lyis�g ter�let�n, hogy mit jelent az, hogy:
- �sszeill� felek
- p�rv�laszt�s
- �s j� alap, amire a k�lcs�n�s szerelem fel�p�lhet.

Ennek r�szletei k�vetkeznek legk�zelebb.

{Forr�s: zsolo}